>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés (Parlament)

A parlamenti választáson Wild Frigyes Románd választási körzetéből bekerült a parlamentbe.

Wild Frigyes parlamenti beszédében kijelentette, hogy a magyarországi németek szolidárisak az NDK-val

Wild Frigyest ismét parlamenti képviselővé választották.

Parlamenti választások. A Pest megyei 25. választói kerület (Dunabogdány) jelöltjeként Réger Antal került be a parlamentbe.

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága napirendre tűzte az Oktatási és Kulturális Minisztérium közös előterjesztésében "A nemzetiségek helyzete Magyarországon" című témát.

A magyar Országgyűlés delegációja Apró Antal házelnök vezetésével hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett. A delegáció tagja volt Réger Antal is.

Parlamenti képviselők és helyi tanácstagok választása. Az 1983: III. sz. törvény a választójogi törvény reformjáról szerint mindenütt 2 jelöltnek kellett indulnia. A parlamenti képviselők 10%-a a Hazafias Népfront országos listája alapján került be a parlamentbe, ezeket a személyeket az egész ország lakossága választotta, nemcsak a választói körzetek lakói. Réger Antal a Hazafias Népfront országos listáján került be a parlamentbe, s a külügyi bizottság tagja lett. Rajta kívül bekerült még Michelisz Teréz (Teréz Michelisz) is. Ő az Elnöki Tanács tagja lett.

Peják Emil, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára a parlamentben javasolta a nemzetiségi törvény megalkotását. A javaslatot minden képviselő támogatta.

Jakab Mária, a Szlovák Szövetség főtitkára az Országgyűlés egyik alelnöke lett.

Az Országgyűlés 20/1989. OGY sz. határozatában kinyilvánította, hogy a kitelepítések és internálások jelentős arányban hibás politikai gyakorlat következményei voltak, s ezért a magyar társadalom nevében az áldozatokat, a sérelmeket elszenvedőket megköveti. A kártalanítás kérdéséről az Országgyűlés később tárgyalt.